RÓMA

Vatikán, Szt. Péter Bazilika
A Vatikán az egyik a világ kevés enklávéja (egy ország, amelyet teljes egészében egy másik ország területén helyezkedik el) közül. Ez az 1929 óta létező ország 44 hektáros területével világ legkisebb országának számít. Az apró ország fő látványossága a Szent Péter-tér, és bazilikája, a Szent Péter-bazilika, meg persze a 14 csodálatos vatikáni múzeum.
A Basilica di San Pietro in Vaticano, azaz a Szent Péter Bazilika egyike Róma négy nagy bazilikájának. A bazilika a Vatikán legkiemelkedőbb épülete, és kupolája uralja Róma látképét. A bazilika méretei elképesztők, szinte leírhatatlanok, de azért megpróbáljuk megtenni. 1989-ig ez volt a világ legnagyobb katolikus temploma. Területe 2,3 hektár, és kapacitása több, mint 60 ezer fő.Hossza 211 méter, legnagyobb szélessége 186 méter, legnagyobb magassága pedig 132 méter. A templomban található számos jelentős művészeti alkotás között mindenképpen kiemelendő Michalengelo Piétája, amely a művész egyetlen szignált alkotása. Rögtön a bejárat után, jobbra látható. A Szt. Péter Bazilika Michalengelo tervezte kupolájába lifttel, majd pedig 537 lépcsőfok megmászásával fel lehet jutni.

A Szt. Péter tér, ahol a bazilika fekszik 1667-re készült el, Gian Lorenzo Bernini tervei alapján. A tervezésnél az volt a fő szempont, hogy a pápa miséit a lehető legnagyobb számú ember tudja figyelemmel kísérni. A tér az optikai csalódáskeltés mesterfokát is képviseli: a dómhoz közeledve úgy tűnik, mintha az távolodna, továbbá a tér ugyan kör alakúnak tűnik, de valójában elipszis, ill. még számos hasonló jelenséggel lehet itt találkozni.
A Vatikán múzeumai a római katolikus egyház pazar gyűjteményét mutatják be. A múzeumokat a 16. században alapították. Ma évente több, mint 4 millió látogatóval büszkélkedhetnek. Főbejáratuk a Viale del Vaticanón található.

A múzeumokat, és a több, mint 50 ezer műtárgyat megtekintve az embernek páratlan élményben lehet része. Hogy a számos műtárgy között el lehessen igazodni, és a turisták meg tudják tekinteni a legjelentősebbeket, színes utakat hoztak létre: ibolyaszín, bézs, zöld, és sárga utak vannak, az első másfél, míg az utolsó öt órás, és mindegyik út a Sixtus-kápolnába vezet. A belépő igencsak megéri az árát: 14 múzeum, és szintén 14 palota / lakóház tekinthető meg. Kiemelendő, többek között a a művészeti galéria, olyan művészek munkáival, mint Raffaello, Leonardo, Caravaggio, vagy Bernini. A Museo Pio Clementino a világ legnagyobb ókori gyűjteményét tartalmazza, görög, és római remekekkel.

Belépőjegyek (2009):
Szt. Péter Bazilika: Ingyenes. A kupola belépőköteles.
Vatikáni múzeumok, és a Sixtus-kápolna (egy jeggyel mind látogatható): 14 Euró. 26 éven aluli diákok részére 8 Euró. Minden hónap utolsó vasárnapján, és szeptember 27.-én ingyenes.
Nyitva tartási idők:
Szt. Péter Bazilika: 07:00-18:00 (áprilistól szeptemberig: 19:00-ig). Kupola: 08:00-16:45 (áprilistól szeptemberig: 18:00-ig).


Colosseum
Róma egyik szimbóluma, a Colosseum, a legnagyobb amfiteátrum, amely a Római Birodalom idején épült, a római építészet egyik legjelentősebb alkotása. Az aréna Kr. u. kb. 70-72-től 80-ig épült. Eredetileg 50 ezer néző befogadására volt képes, gladiátorviadalokra, állatviadalokra, és egyéb előadásokra használták. Színhelye volt a kora-kereszténység idején nyilvános kivégzéseknek, amelyeket állatviadalokkal kombináltak.

Belépőjegy (2009): Kombinált jegy: Colosseum, Forum, és Palatinus múzeum: 13,5 Euró. 18-24 éveseknek: 8 Euró. 18 év alatt, és 65 év felett 1,5 Euró.
Nyitva tartás: 08:30-tól napnyugta előtt 1 óráig (január 2-től február 15-ig 16:30-ig, áprilistól augusztus 31-ig 19:15-ig)


Forum Romanum
A Capitolium, és a Palatinus domb között terül el az ókori Róma központja, melyet mára teljesen feltártak, így a helyiek, és a turisták könnyedén elképzelhetik a hajdan volt nyüzgést, és a patináns kultúra virágzását. A Forum Romanum volt Róma ítélkezésének, politikai életének, és kereskedelmének a központja. A Forum Romanumon számos különböző istennek (pl. Saturnus, Janus, Vesta, Concordia) szentelt templom állt, itt volt a szenátus helye, a kivégző tér, ezeken felül bazilikák, palotamaradványok, és négy diadalív romja található itt. Éjszakai vezetéseket is tartanak, amikor is holdfényben csodálhatók meg a letűnt időkből megmaradt romok.

Belépőjegy (2009): Kombinált jegy: Colosseum, Forum, és Palatinus múzeum: 13,5 Euró. 18-24 éveseknek: 8 Euró. 18 év alatt, és 65 év felett 1,5 Euró
Nyitva tartás: 09:00-18:00 (nyáron 19:00-ig)


Trevi-kút
A világ egyik leghíresebb, és legszebb szökőkútjába rengetegen dobnak aprópénzt, mivel a hiedelem szerint, aki pénz dob a kútba, az visszatér Rómába. Ez Róma legnagyobb szökőkútja - 26 méter magas, és 20 méter széles. A barokk szökőkút Nicola Salvi tervei alapján épült, és 1762-re készült el, azóta többször is restaurálták (legutóbb 1998-ban). A pénzérmékből naponta kb. 3000 Euró gyűlik össze, mely összeget a nap végén begyűjtik, bár néhány ötletes tolvaj alkalmanként mágneseket használva próbál lopni a kútból.


Spanyol lépcső
Európa leghosszabb, és legszélesebb kültéri lépcsője, a rómaiak egyik kedvenc találkahelye 138 lépcsőfokból áll, 1717-ben épült, és utoljára 1995-ben újították fel. Azért Spanyol lépcső a neve, mert ma is itt található Spanyolország nagykövetsége. Létét nem kis mértékben egy francia diplomatának, Étienne Gueffiernek köszönheti, aki 20 ezer scudit adományozott a lépcső megépítésére. Szépsége mellett hangulata is lenyűgöző, mindig tele van helyiekkel, turistákkal, fiatalokkal, és szerelmespárokkal.
A lépcső az 1585-ben felszentelt Trinitá dei Monti templomhoz vezet, mely előtt található a Obelisco Sallustiano, Róma egyik egyiptomi obeliszkja, a lépcső alján pedig egy hangulatos tér (Piazza di Spagna), és egy 1627-29-ig épített barokk szökőkút látható.


Pantheon
Az egyik legjobban megmaradt ókori római műemlék, és egyben valószínűleg korának egyik legépebben megmaradt épülete a római Pantheon. A Pantheon Róma államvallásának hét istene tiszteletére épült, a 7. század eleje óta, a mai napig, pedig keresztény templom. Több híres ember nyughelyéül is szolgál (pl. itt nyugszik Raffaello, vagy Itália első királya, I. Viktor Emmanuel). Az eredeti, Kr. e. 27-ben épült Pantheon egy tűzvészben leégett. A jelenlegi épület Kr. u. kb. 125-ben épült, Hadrianus császár uralkodása idején. Érdemes meglátogatni a Pantheont, amikor épp esik: ahogy az eső ráesik a tökéletes kupolára, és esetleg még villámlik is hozzá, az hatalmas élményt jelent.

Belépőjegy: Ingyenes belépés!
Nyitva tartás: Hétfő - Szombat: 09:00-18:00 (télen 16:30-ig). Vasárnap: 09:00-13:00.

Piazza Navona
Róma egyik legszebb, és legnépszerűbb terén korábban a város legkedveltebb piaca működött, valamint hajócsatákat is rendeztek - ekkor a teret elárasztották vízzel. A Piazza Navona ovális, aréna-szerű alakja a korábban a téren rendezett játékoknak köszönhető. A téren három szökőkút található, köztük Gianlorenzo Bernini remekműve, a híres Fontana dei Quattro Fiumi (A négy folyó szökőkútja), valamint egyéb templomok, és műemlékek. Hangulatos meginni valamit egy kávézó kinti asztalánál, figyelve a sürgés-forgást. Az éjszakai élet is pezseg itt: sötétedés után zenészek, mutatványosok szórakoztatják az embereket, és az éttermek, kávézók megtelnek emberekkel.


Sant' Angelo vár
Hadrian Mauzóleumát, vagy ismertebb nevén az Angyalvárat, Hadrian, egy római kormányzó építtette mauzóleumként saját maga, és családja számára. A Kr.u. 139-re elkészült temetkezési hely gigantikus méreteit csak a piramisok szárnyalják túl. Közel ezer évig erődítményként, és várként működött, ma pedig múzeum található benne. Itt található Hadrian sírja, 1280-tól egy fedett járat köti össze az Angyalvárat a Vatikánnal, amely így a pápák menedékhelyéül szolgált, és innentől fogva várként működött, a 16. században egy kápolna is épült hozzá. Az Angyalvár nevét az erődítmény tetején található angyalszoborról kapta. A pápa dísztermei mellett itt megtekinthető a pincében lévő kínzókamra is, valamint egy remek fegyvergyűjtemény.
Az Angyalvárhoz vezető hidat, a Ponte Sant'Angelot sokan Róma legszebb hídjának tartják. 134-től 139-ig épült, és szintén Hadrian építtette. A hidat Péter, és Pál apostol szobra, valamint 10 angyal díszíti, az angyalok azonban csak a 17. században kerültek fel a hídra, Bernininek, és tanítványainak köszönhetően.

Belépőjegy (2009): 8 Euró. Kedvezményes belépő: 6 Euró.
Nyitva tartás: Kedd - Vasárnap: 09:00-19:00. Hétfőnként zárva.


Capitolium
Róma hét dombja közül az egyik legmagasabb, és leghíresebb a Forum Romanum, és a Campus Martius között található Capitolium. A Capitoliumon viszonylag kevés ókori, római rom található, a hely inkább középkori palotákkal van tele. Az épületek nagy részét Michelangelo tervezte. A Capitolium főtere a Piazza del Campidoglio, amely, és a körülötte álló épületek, teljes egészében Michelangelo művei. A téren áll Marcus Aurelius aranyozott bronzszobra, valamint három csodálatos múzeum tekinthető itt meg. A paloták a Capitoliumi Múzeum egy-egy épületei, és földalatti járat köti össze őket.
A Palazzo Senatorio a 12. században épült, majd Michelangelo tervei alapján módosították. A Palazzo dei Conservatori 16. századi alkotás, Michelangelo építtette át, kültéri szépsége mellett belül is elképesztő: freskók, díszvakolatok, falvédők díszítik. Találhatók itt ősi szobrok: főleg rómaiak, de görög, és egyiptomi alkotások is akadnak. Itt őrzik a híres, bronzból készült Romulus és Remus szobrot is. A 17. században épített Palazzo di Conservatori 3. emeletén festményeket őriznek, és a Capitoliumi Éremgyűjtemény csodálható meg: itt érmék, pénzek, és ékszerek vannak. A Palazzo Nouvoban szobrok, mozaikok, és a római művészet egyéb remekei nézhetők. Itt őrzik többek között a Capitoliumi Venust, Cupido és Psyché szobrát, a Tabula Iliaca egyik töredékét, és a Haldokló Gallust.

Belépő a múzeumokba (2009): 6,5 Euró. 18-25 éves fiatalok részére: 4,5 Euró. Az EU tagállamainak 18 év alatti, és 65 év feletti polgárai részére ingyenes.
A Capitoliumi múzeumok nyitva tartása: Kedd-vasárnap: 09:00-20:00 (A pénztárak egy órával korábban zárnak). Hétfőnként zárva tartanak.


Villa Borghese
A Villa Borghesenek otthont adó terület 80 hektáros kiterjedésével Róma második legnagyobb parkja. Az angolparkban egy mesterséges tó is található, ahol csónakázva megpihenhetünk, és élvezhetjük az idillt két római látnivaló megtekintése közben. A csodás természeti szépségeket felvonultató parkban szép sétányok, és szobrok találhatóak. 1902-ig a Borghese család tulajdona volt, amikor is közparkká tették.
A csodás kastélyban, a Villa Borghese épületében található a Galleria Borghese, Róma egyik remek múzeuma. Számos értékes műalkotással lehet itt találkozni. Bernini érzéki szobrai, Tiziano, Raffaello, Veronese, Rubens, és Lucas Cranach képei mind-mind várják az odalátogatókat. Fontos információ, hogy a múzeumot csak előzetes jegyfoglalás esetén lehet megtekinteni.
A Villa Borghesénél még Róma kilátását is élvezhetjük: itt található a világ legnagyobb rögzített hőlégballonja is.

Nyitva tartás: A park éjjel-nappal nyitva tart. Galeria Borghese: Kedd - Vasárnap: 08:30-19:30. Hétfőn zárva.
Belépőjegy (2009): A parkba ingyenes a belépés. Galeria Borghese: 8,5 Euró. 18-25 év közöttieknek: 5,25 Euró. 18 éven aluliak, és 65 éven felüliek számára 2 Euró. Jegyfoglalás kötelező! Megtehető a http://www.ticketeria.it/ oldalon!



Lateráni Szent János bazilika
A Lateráni Szent János bazilika Róma legrégebbi, és legnagyobb bazilikája, és Róma, és a világ legjelentősebb katolikus egyházi épülete. A katolikus egyház "rangsorában" még a vatikáni Szt. Péter bazilikát is megelőzi, mivel a Szent János bazilikában található a pápai trón. Ezt a bazilikát tartják a templomok "szülőanyjának". A 4. században, Nagy Konstantin uralkodása idején alapították, de az idők folyamán többször leégett, újjáépítették, és átépítették, de alaprajza, és alapvető felépítése ma is változatlan. A jelenlegi bazilika a 14. századból származik, ezt a 17-18. század folyamán jelentősen bővítették, és felújították. Homlokzata 1735-ös, Alessandro Galilei tervei alapján építették. Számos értékes része van: római időkből származó bronzajtaja, szobrai, a pápai trón. Magyar vonatkozású látványossága jobb oldalon, a második oszlopon található: egy emléktábla annak tiszteletére, hogy 1000-ben II. Szilveszter pápa koronát küldött Szent István királynak.

Nyitva tartás: 07:00-18:00.
Belépőjegy (2009): Ingyenes belépés, adomány: 2 Euró.



Santa Maria Maggiore bazilika
A legenda szerint Szűz Mária a nyár közepén hóeséssel jelölte meg az Esquilinus-domb azon részét, ahová azt akarta, hogy a rómaiak felépítsék a bazilikát. Azon az augusztusi napon ma fehér virágszirmokat szórnak az összegyűltekre. Róma négy nagy bazilikájának egyikét az 5. század közepén építették, ebből az időszakból még számos mozaik megmaradt. A bazilikát azóta többször is felújították. Számos magas művészeti értéket képviselő, csodálatos szépségű freskó található benne.

Nyitva tartás: 7:00-19:00
Belépőjegy: Ingyenes belépés. Javasolt adomány: 4 Euró.


Trastevere
Róma 13. kerülete máig megtartotta igazi, mediterrán, hamisíthatatlanul rómaias jellegét: a szűk utcácskákban a ruhák szárítókötélen száradnak, az emberek üldögélnek az utcákon, és szenvedélyesen beszélgetnek szomszédaikkal. Róma egyik legkedvesebb, turisták, és helyiek által is igen kedvelt, és gyakran látogatott szegletét számos étterem, pub, és szórakozóhely teszi még élőbbé, az éttermekben megízlelhetjük az igazi római ételkülönlegességeket. A negyed egyedi hangulata számos művészt, és híres embert varázsolt el, ide járt iskolába Enrio Morricone is.

Katakombák
Rómában számos keresztény, és zsidó temetkezési hely van, de csak néhány látogatható. A világon a leghíresebb, és legkiterjedtebb katakombák kétségkívül Rómában találhatóak. A városban 5 katakomba is látogatható a Róma történelme, vagy a katakombák iránt érdeklődőknek, alább a Saint Callixtus katakombák adatai találhatók meg. Itt kb. 20 kilométernyi keresztény katakomba található, amelyeket remek, vezetett túrán lehet megtekinteni.

Nyitva tartás: 09:00-12:00, és 14:00-17:00. Szerdánként, és egész februárban zárva.
Belépőjegy (2007): 5 Euró. 15 éven aluliaknak 3 Euró. 6 éven aluliaknak ingyenes.

Tiberis-sziget
A Tevere (régi nevén Tiberis) folyón fekvő, hajó alakú sziget igen kicsi: 270 m hosszú, és legnagyobb szélessége 67 méter. Bizonyos források szerint a világ legkisebb lakott szigetének számít. Egykor egy nagy templom állt itt. Rómával két híd köti össze: a Kr. e. 62-ben épült Pons Fabricius, amely Róma legrégibb hídja, és a Kr.e. 46-ban épített Pons Cestius, amely a szigetet a Trasteverével köti össze. Nagy élmény néha elhagyni Róma nyüzsgését, és kifeküdni a Tevere partjára, figyelni a folyót, és a madarakat. A szigeten találhatók éttermek, kávézók, és fagyiárusok is.


Palatinus domb
A 40 méterrel a Forum Romanum fölé magasodó Palatinus (Palatine) nem csak az egyik Róma hét dombja közül, úgy tartják, Kr. e. 753-ban itt ölte meg Romolus Remust, és határozta el, hogy megépíti Rómát, így a Római Birodalom története innen indult. De a legendán túl, valóban itt éltek Róma első lakói, feltártak a Krisztus előtti 10. század környékén épített házakat is. Régen itt voltak a villáik, és palotáik Róma nemeseinek, ez volt a város legelőkelőbb helye, és ma is ezen a dombon a legdrágább az ingatlanárak Rómában. Innen csodálatos természeti környezetben élvezhető Róma egyik legszebb panorámája. Számos ókori rom fedezhető fel a dombon. A legnagyobb, 165 méter hosszú, és 80 méter széles a Stadium, egy ókori római stadion, melynek rendeltetése, és építési ideje nem ismert. Egy másik jelentős rom a Flavius-palotáé (Domus Flavia), amelynek építése Kr. u. 92-ben fejeződött be. A Flavius-palotától délkeletre foglal helyet Augustus palotája (Domus Augustana), amely a római császárok palotája volt. Az egyik legépebben megmaradt műemlék a Palatinuson Livia háza (Casa di Livia), melynek romjai Augustus palotájától kb. 200 méterre lelhetők fel. Ehhez közel, nyugatra, egy platón áll Cybele temploma, amely kb. Kr. u. 200-ban épülhetett.

Belépőjegy (2009): Kombinált jegy: Colosseum, Forum, és Palatinus múzeum: 13,5 Euró. 18-24 éveseknek: 8 Euró. 18 év alatt, és 65 év felett 1,5 Euró


Caracalla termái
A Római Birodalom második legnagyobb közfürdője 212 és 216 között épült, amikor Caracalla volt Róma császára. Egykor 33 hektár területet foglalt el, a fürdő épülete 228 méter hosszú, 116 méter széles, és 38,5 méter magas volt. A becslések szerint egyszerre 1600 fürdőző befogadására volt alkalmas, és naponta 15-20 ezer m3 vizet használtak fel a működtetéséhez. Igen bonyolult rendszere volt, a meleg, és a forró fürdők fűtését fatüzelésű bojlerek biztosították. Nem csak egy fürdő volt, gyakorlatilag egy szórakoztató-központ: könyvtár, és művészeti galériák voltak benne, a főépületet kertek vették körül, ahol az emberek sétálhattak, és beszélgethettek. Bárok, boltok, és még bordélyház is működött itt, amely valószínűleg a költségek fedezését szolgálta, hiszen a fürdőbe való belépés ingyenes volt.

Belépőjegy (2009): 6 Euró. Diákoknak és nyugdíjasoknak ingyenes. A rom megóvása érdekében a fürdő csak bizonyos részeit lehet bejárni.


Piazza del Popolo
A római tér jelentése az olasz nyelvben "emberek tere" lenne, de itt a popolo a poplars szóból származik, ami nyárfát jelent. Gyakorlatilag ez a tér jelenti a kaput Róma óvárosához, és a vonatok, repülőgépek térhódítása előtt ez volt az a tér, amellyel először találkoztak a Rómába érkező utazók. A tér évszázadokon keresztül kivégzések helyszíne volt, az utolsót 1826-ban hajtották végre. A tér jelenlegi kinézete neoklasszikus, 1811 és 1822 között épült. A tér közepén egy egyiptomi obeliszk áll. Ez Róma második legrégebbi obelszikja, és 26 méteres magasságával az egyik legmagasabb. Kr. e. a 10. században Augusztusz hozatta Rómába, és eredetileg a Circus Maximusban állt (amely jelenleg már csak egy park). A piazzára 1589-ben került.
A piazza északi részén az ősi Santa Maria del Popolo templom áll. 1099-ben egy kápolna épült ide, amely később templom lett. 1472 és 1477 között újjáépítették, amellyel az olasz reneszánsz nagyszerű példája lett. A templombelső igazi mesterműveket ígér. Kápolnáiban többek között Caravaggio, Pinturicchio, Andrea Bregno, Bernini, és Raffaello Sanzio művei találhatók. A Chigi kápolna kupoláját Raffaello a világ teremtése című mozaikja díszíti.
Szintén érdekes a tér számos szép szökőkútja.


Piazza Venezia
A Capitolium lábánál, a Roman Forumhoz közel található tér nevezetessége a II. Vittorio Emanuele emlékmű. A hatalmas emlékmű, amit sok római, és turista szeret, de sokan egyenesen útálnak, és csúnyának, túl nagynak tartanak, szinte Róma minden részéről látható. Az emlékművet az egységes Olaszország első királyának, II. Vittorio Emanuele-nek való tisztelgés jeléül építették. 1895-ben Guiseppe Sacconi tervezte, és végül 1935-re készült el. Bottinióból származó fehér márványból készült. Az emlékműben az ismeretlen katona sírja is megtalálható, egy öröklánggal, ez az I. világháború után épült fel.


Quirinale domb
A Quirinale domb Róma hét dombjának egyike. Itt, a Quirinale palotában (Palazzo del Quirinale) van az olasz köztársasági elnök székhelye. Mára a palota az olasz állam egyik szimbolumává vált. 1573-ban XIII. Gergely pápa építette, nyári rezidenciájának, majd az olasz királyság intézményének 1946-os megszünéséig az olasz királyok székhelye volt. A domb további nevezetessége még négy 16. századi szökőkútja, számos villája, az 1732 és 1735 között épült Palazzo della Consulta, amely ma az olasz Alkotmánybíróság székhelye, egyéb kormányzati épületei, és több szép egyházi épülete.

SZARDÍNIA

Szardínia neve a görög mondavilágból ered, mely szerint Herkules egyik fia, a titokzatos Sardus vezetett ide egy líbiai népcsoportot.

Szardínia általános ismertetője

Szardínia fekvése, tájai
24.089 négyzetkilométer területével Szardínia a Földközi-tenger nyugati medencéjének második legnagyobb szigete Szicília után.
Szardínia távolsága az olasz félszigettől 180 km, Korzikától 11 km, az afrikai partoktól 190 km. Területe magába foglalja az apró szigeteket is: San Pietro-szigete, San Antioco, La Maddalena, Caprera.
Szardínia 1850 km hosszú tengerpartja a meredek gránit és trachit sziklafokok és a fehér homokos tengeröblök váltakozó sora. Smaragdzöld és tintakék színekben pompázó kristálytiszta tenger, hófehér homokos tengerpartok és mindez Európában, elérhető távolságban megtalálható.


Szardínia éghajlata
Szardínia éghajlata enyhe, jellegzetesen mediterrán.
Középhőmérsékletek: télen 3-15 fok, tavasszal 7-19 fok, nyári 17-35 fok, őszi 10-22 fok.
Tengervíz hőmérséklete: április 14,5 fok, május 17 fok, június 21-22 fok, július-augusztus-szeptember 23-24 fok, október 21 fok.

Szardínia méltán híres építményei
Ősi kőemlékek, sziklába vájt temetkezési helyek, több ezer éves erődítmények, (nuraghék), barlangrajzok, bronzból készült használati tárgyak, ékszerek Szardínia számos pontján megtalálhatók.
Szardínia kiemelkedő jelentőségű építményei a Világörökség részét képező nuraghék, melyek egy egyedülálló, nálunk meg nem ismert civilizációt képviselnek a megalit-korból. A nuraghe nem más, mint csonkolt, kúpalakú erődítmény, melyet óriási bazalt kövek egymásra helyezésével építettek egyre szűkölő, koncentrikus körök formájában száraz technikával (kötőanyag használata nélkül), majd tetejét a görög építészetből már ismert tholosz kupolával fedték be.


Szardínia nyelve
Szardínia hivatalos nyelve az olasz, de sokféle dialektus létezik, főleg a sziget belső részeiben.
Az ősi szárd nyelv a román nyelvcsaládba tartozik. Nyelvtan, szókincs és kiejtés szempontjából közelebb áll a latinhoz, mint a spanyol, francia vagy olasz nyelv.
A falusi emberek egymás között a mai napig szárd nyelven kommunikálnak, a gyerekek a családokban is előbb ezt sajátítják el a szüleiktől, majd az iskolában tanulnak meg olaszul. Évszázadokon át hivatalos nyelv volt a spanyol, katalán, kasztíliai nyelv, Szardínia egyik legnagyobb városában, Alghero-ban a mai napig a katalán nyelv hivatalosan elismert, melyet Barcelonában is számon tartanak.

Szardínia zászlója
A fehér színű zászló 4 mezőre van osztva, 4 bekötött szemű kalózfejjel. Magyarázata: a szárdok a szaracén kalózok leszármazottainak tartják magukat. A spanyolok viszont szemellenzőseknek tartják a szárdokat, ezzel magyarázzak a szimbólumot.

Szardínia és a művészet
Ősi mesterség a fazekasság, a fafaragás, az aranyművesség. A filigrán ékszereket tűvel dolgozzák ki, igazgyönggyel és korallal díszítik. Parafa feldolgozás, bőrdíszművesség, korallfeldolgozás.
Murales-ek: naiv népművészet kategóriájába tartozó falfirkák, úgy nevezett védett graffiti-k, mellyel a belső falvak házait díszítik és a nép életérzéseit fejezik ki. (Hasonlóval Mexikóban találkozhatunk) Pl. láncait letépő keselyű = szabadságvágy


Szardínia lakosai, a szárdok jellemzése
Természethez való kötődés, ősi szokások, hagyományok tisztelete és átadása a családokon belül, családi érzéseik mélyen gyökereznek, nagyon vendégszeretőek, büszkék és öntudatosak.

Szardínia növény és állatvilága
Szardínia legmagasabb hegyei: 1834 m Punta La Marmora, 1362 m Monti di Limbara, 1236 m Monte Linas.
Szardínia folyói rövidek, vízben szegények, melyek télen az esőzések következtében felduzzadnak, nyáron leapadnak. A Tirso folyó 150 km hosszú, Flumendosa 120 km.
Az erdőségek 640.000 hektár területet foglalnak el.
Leggyakoribb fái a gesztenye, a pinea fenyő különböző fajtái, a parafatölgy, melynek 9 évenként fejtik le a kérgét és parafát dolgoznak fel belőle. A hegyoldalakat a mediterrán macchia (ősbozótos) borítja. Néhány jellegzetes spontán növő (nem kultivált) növény: a mirtusz, a levendula, timia, rozmaring, vadrózsa, asphodelus. A partokon szubtrópusi bujasággal nőnek a kaktuszok, fügefák, agavék, datolyapálmák, leanderek, mimózák. Kultúrnövényei közül kiemelkedőek: olajfa, szőlő, mandula, rizs, gabonanövények, articsóka.
Szardínia állatvilága változatos, az erdőkben dámvad, szarvas, vaddisznó, vadnyúl, muflon, róka, fácán, fogoly, szalonka találhatók, míg a ritka védett állatok közé tartozik a lagúnákat benépesítő rózsaszínű flamingók, a barátfóka, a kisméretű törpe vadlovak, a teknősök, a delfin. A haszonállatok közül a juh és szarvasmarha a legjelentősebbek.


Szardínia történelme
Szardínia földrajzi adottságainak köszönhetően különböző kultúrák találkozási helyéül szolgált.
A föníciaiak majd a punok kiépítették Szardínia kereskedelmi kapcsolatait, mely a hódító rómaiak és bizánciak ideje alatt egyre élénkebbé vált.
A kereskedelem az árucikkek mellett a szárazföld művészetét is eljuttatja a szigetre, ahol gyakran egymás mellett csodálhatjuk a föníciai, pun, római, bizánci, gótikus, román és barokk emlékműveket.
A rómaiak bukása után a sziget a vandálok, szaracénok, rabló kalózok kezére jutott, de a középkorban létrehozták a 4 egységből álló Védelmi Közösséget és kiadták Itália első önálló törvénykönyvét, a Carta de Logu-t Eleonora Arborea szárd királynő uralkodása alatt.
Az 1500-as években egy négyszáz éves spanyol uralom kezdődött a szigeten, melynek nyomait elsősorban a fővárosban, Cagliariban és Alghero-ban kísérhetjük figyelemmel.
1861-ben, Garibaldi szabadságharca után Szardínia az egységes olasz állam tagjává vált, de az új, egységes Itália királyai nem törődtek kellőképpen a sziget problémáival. A lakosság legfőbb megélhetési forrása a pásztorkodás maradt, az ipari fejlődés meg sem indult.
Napjainkban a sziget fő bevételi forrása a turizmus, melyet a 60-as években fedezett fel Aga kan. Potom pénzen felvásárolta a tengerparti legelőket a pásztoroktól és létrehozta a Costa Smeralda-t (Smaragdpart), mely napjainkban a világhíres és gazdag embereinek kedvelt nyaralóhelye: államfők, színészek, gyártulajdonosok, olajsejkek, top-modellek VIP találkozóinak színhelye lett.

BOLOGNA

Bologna Olaszország egyik híres északi városa, egyben Emilia-Romagna központja. A Pó folyó és Appenninek szomszédságában, pontosabban a Reno folyó és Sàvena folyó között terül el a Pó-síkság területén.

Története
Bolognát az i. e. 5. században alapították az Etruszkok Felisina néven. A területet ezt megelőzően pásztorok, földművesek lakták. A település a hegyen található szentély körül alakult ki, amelyet temető övezett. A római időkben Bononia városnak 2 főutcája volt.
Az 5. században Petronius püspök alatt megépült a Santo Stefano templom együttes. 728-ban a longobárdok foglalták el.
A 11. században szabad kommuna alakult a városban. 1088-ban alapították az egyetemet, amely a legelső volt Európában.


Látnivalók
• A Két Ferde Torony a belváros szívében.

Templomok
• San Petronio bazilika – Olaszország legnagyobb bazilikáinak egyike.
• Santo Stefano bazilika
• Santo Domenico bazilika

Paloták
• Palazzo d'Accursio (vagy Palazzo Comunale)
• Palazzo dell'Archiginnasio
• Palazzo Baciocchi o di Giustizia
• Palazzo dei Banchi
• Palazzo Bevilacqua
• Palazzo Bocchi
• Corte Isolani
• Collegio di Spagna
• Palazzo Davia Bargellini
• Palazzo Fava
• Palazzo Felicini - Fibbia (Calzolari)
• Palazzo Ghisilardi - Fava
• Casa di Giosuè Carducci
• Palazzo Grassi
• Palazzo Hercolani
• Palazzo Magnani Salem
• Palazzo Malvezzi de'Medici
• Loggia dei Mercanti
• Palazzo dei Notai
• Palazzo Pepoli Campogrande
• Palazzo del Podestà
• Palazzo Poggi
• Palazzo Re Enzo
• Palazzo di Residenza della Cassa di Risparmio di Bologna
• Palazzina della Viola
• Villa Aldini
• Villa Aldrovandi Mazzacorati
• Villa Cassarini
• Villa Gandolfi (vagy Palazzo Pallavicini)
• Villa Impero
• Villa delle Rose
• Villa Spada


Kultúra

Oktatási intézmények
• Bolognai Egyetem (Università di Bologna) : Európa legősibb egyeteme, 1088-ban alapították. Jelenleg 80 000 diákot képez.

Múzeumok
• Museo Civico Archeologico
• Egyetemi Múzeum
• Pinacoteca Nazionale di Bologna (Bolognai Nemzeti Galéria)
• Geoloógiai Múzeum

Közlekedés
A várostól északra található a „Marconi“ repülőtér.


Híres emberek

A város szülöttei
• XIV. Benedek pápa (Prospero Lambertini, pápa 1740-58)
• XIII. Gergely pápa (Ugo Boncompagni, pápa 1572-85)
• XV. Gergely pápa (Alessandro Ludovisi, pápa 1621-3)
• IX. Ince pápa (Bologna, 1519. július 20-Róma, )
• Cesare Perdisa Forma 1-es versenyző
• Annibale Carracci (Bologna,1560. november 3. – Róma, 1609. július 15.), jeles bolognai barokk festő.
• Guido Guinzelli (Bologna, 1230 és 1240 között - Monselice, 1276 körül) olasz költő
• Irnerius (c.1050 - 1125)
• Lucius II (Gherardo Caccianemici dell'Orso, pápa 1144-5)
• Guglielmo Marconi (1874. április 25. – 1937. július 20.) olasz feltaláló. 1909-ben megkapta a Fizikai Nobel-díjat Karl Ferdinand Braun-nal együtt.
• Gianni Morandi (1944)
• Pier Paolo Pasolini (Bologna, 1922. március 5. – Ostia, 1975. november 2.) olasz író, költő, teoretikus és filmrendező. A szélesebb közönség – főleg Magyarországon – inkább filmrendezőként ismeri.
• Romano Prodi (1939)
• Alberto Tomba (1966)
• Alex Zanardi (Bologna, 1966. október 23.) olasz autóversenyző, 2-szeres CART bajnok, volt Formula–1-es pilóta, jelenleg a Túraautó Világbajnokságban (WTCC) versenyez.






MILÁNÓ látnivalói:

A dóm

A kései olasz gótika egyik legnevesebb és híresebb emléke. A XIV. században kezdték el építeni, ismeretlen mester tervei alapján. Itáliai, flamand, francia, valamint német építészek és szobrászok tevékenykedtek rajta évszázadokon keresztül. Az ország második legnagyobb temploma a Szent-Péter bazilika után, méreteit tekintve rendkívüli: 40000 embert tud egyszerre vendégül látni, hossza 158 méter, szélessége 66 méter, a kupolatorony 108,5 méter magas, alapterülete 11700 m2 . Díszítését tekintve hallatlanul rengeteg, több mint 3000 szobor borítja. A műalkotás váza szürke márvány, ékesítéséhez fehér és rózsaszín árnyalatú márványt alkalmaztak. A templom belseje latinkereszt alaprajzú, 52 pillér öt hajóra taglalja. A jobb oldalhajóban Ariberto érsek síremléke található, ami a XI. századból származik. A jobb kereszthajóban a Medici család tagját, IV. Pius pápa egyik testvérének síremlékét tekinthetjük meg, ezzel szemben M. d’Agrate híres Szent Bertalan szobrát találhatjuk. A középső hajó apszisának három gótikus ablakát a XIV. században készítették el, és úgy hírlik, hogy a világon a legmagasabb. A főoltár barokk stílusú. A műemlékből lesétálhatunk a kriptába, ahol a város védőszentjének, Borromei Szent Károlynak a kristálykoporsóját tekinthetjük meg. A bal kereszthajóban találhatjuk meg a talapzatán képzetbeli állatokkal ékesített hétágú bronzkandelábert, amelyet a francia Nicolas de Verdun munkáját dicséri (XIII. század). Ezenkívül ugyaninnen érhetjük el a székesegyház tetejét.



Viktor Emánuel lovas szobra

A dóm tér közepén található az egyesítet Olaszország első királyának, Viktor Emánuelnek lovas szobra. 1896-ban állították fel, alkotójának halála után (E. Rosa). A műemlék a királyt az 1859-es San Martinó-i csatában ábrázolja. A talapzaton megtekinthető bronz dombormű a piemonti és francia csapatok milánói elfoglalását reprezentálja.



Teatro alla Scala vagyis az operaház

1776-78 között épült, a korábban itt álló S. Maria della Scala-templom helyén. A templomot az egyik Visconti hitvese, Regina della Scala állíttatta fel, így a színház a nevét róla kapta. A Scala körülbelül 3000 nézőt tud vendégül látni. A nagy tradíciójú színházat világszerte a legtökéletesebb operaelőadások színhelyének tartják.

Palazzo Reale

A régebben Királyi palota néven ismert épület a dómmal szemben található. Az építmény maga szép, arányos, széles és klasszicista stílusú homlokzattal és két oldalszárnnyal rendelkezik. Az uralkodó dinasztiáknak adott otthont évszázadokon át. Az épületben megtekinthető a Dóm-múzeum, amely rajzokon és modelleken keresztül megismerteti az odalátogatókkal a székesegyház évszázados történetét.



Viktor Emánuel Galéria

A dóm tér másik oldalán található, amely tulajdonképpen egy óriási bevásárlóközpont, rengeteg üzlettel, kávézóval és étteremmel tűzdelve. Milánó „szalonjának” is szokták nevezni. A kereszt formájú, gigantikus galéria hosszabbik ága 195 méter, a rövidebbik 105 méter, kupolájának magassága 50 méter. 1875-77 között építették, Giuseppe Mengoni munkája alapján. Az északi kijáraton át eljuthatunk a Piazza della Scalára.

Leonardo da Vinci szobra

A dóm tér közepén található, a színházzal szemben. A XIX. században elkészült emlékmű alkotója P. Magni (1872). Talapzatának négy sarkán láthatjuk Leonardo legkiválóbb milánói tanítványainak, Cesare da Sesto, Andrea Salaino, Giovanni Boltraffio és Marco d’Oggiono művészeknek a szobrát.



Palazzo Marinot

A tér másik oldalán, a Scalával szemben láthatjuk. A reneszánsz-klasszicizáló kora barokk stílusú épület napjainkban a városházának ad helyet. Nevét első tulajdonosáról kapta, Tomaso Marinoról, a génuai kereskedőről. Galeazzo Alessi munkája alapján készült el 1553 és 1558 között. Ekkor azonban még befejezetlen volt. Többször tulajdonost cserélt, egy ideig a Habsburgok kezében volt. Luca Bertrami 1888 és1890 között befejezte a munkálatokat, s azóta az eredeti rendeltetését tölti be.

Igazságügyi Palota (Palazzo della Ragione).

Az épület maga román és gótikus stílust képvisel, egyszerű, de mégis fenséges palota városháza volt és a törvénykezés céljaira szolgált. 1228-ban kezdték el építését, 1233-ban már Oldrado da Tresseno polgármester ide helyezte a városi tanácsot, amely még a Viscontiak és a Sforzák uralkodása alatt is itt székelt. 1770-ben átalakították és levéltár lett belőle, a város igazgatás áttelepült a Palazzo Marinoba. A homlokzat közepén egy román stílusú dombormű tekinthető meg, amely az 1230-as évek polgármesterét reprezentálja, a latin felirat az ő dicsőségét őrizte meg.


Brera Képtár és Könyvtár (Via Brera)

A XVII. Században jezsuita kollégiumként szolgált. Monumentális, árkádokkal körülvett udvarán Napóleon bronzszobra látható, amely a milánóiak hódolatának a jelképe. Napóleon elvette az építményt az egyháztól és az arisztokráciától, hogy közösségi gyűjteménnyé nyilvánítsa. A képtár 38 termében elsősorban olasz művészek remekművei tekinthetők meg a XIV. századtól a XX. századig. Ilyen művészek mint Mantegna, Correggio, Veronese, Tintoretto, Bramante, Raffaello, Caravaggio. Ezen kívül megjelentek itt külföldi alkotók művei is mint El Greco, Rubens, Rembrandt, Van Dyck. A könyvtárat Mária Terézia alapította 1770-ben, napjainkban körülbelül 700000 kötetnek ad otthont, valamint középkori kódexek és kéziratok is megtalálhatók.

Poldi-Pezzoli Múzeum (Via Manzoni)

A múzeumnak egy magángyűjtemény képezi az alapját, amelyet a tulajdonos halálakor adományozta a városnak. Az adományozó: Gian Giacomo Poldi Pezzoli, akinek a portréját őrzi az előcsarnok. A kollekció hallatlanul sokrétű: nívós könyvek, kéziratok, festmények, szobrok mellett a fegyver-, a textil-, a bútor-és a porcelángyűjteményt is megcsodálhatjuk.



Villa Reale (Via Palestro)

Modern Művészetek Galériájaként vált ismertté. Az ország egyik legnívósabb modern képtárát 1921-ben alapították. A múzeum XIX-XX. századi festők és szobrászok alkotásait mutatja be, például Markó Károly magyar festőművész több művének is ad otthont.

Sforza-kastély

Egykor a milánói hercegek otthona volt, gigantikus, négyzetes alaprajzú épület, amelyet nagy kiterjedésű park vesz körül. A Castello Sforzesco nevet csak múlt század elején kapta, amikor felújították, és a városi igazgatás birtokába került, hogy kulturális intézményeknek adjon otthont. A masszív vártömb az óriási várudvart, a Piazza d’Armit veszi körül. Az épületkomplexum napjainkban egy régészeti múzeumnak, egy bútor- és gobleingyűjteménynek, valamint egy nívós képtárnak biztosít helyet. 1933-ban felállított Palazzo dell’Arte nevezetű kiállítási csarnokban időszakos kiállításokat csodálhatnak meg a látogatók. Az angol stílusú parkban egy Aquarium is megtekinthető, mellette az Arénát tekinthetjük meg, amelyet 1807-ben Napóleon személyes jelenlétekor avattak fel, és napjainkban sporteseményeket ad otthont. A park 108 méter magas tornyát is érdemes megtekinteni, hiszen balkonjáról hihetetlenül szép kilátás tárul a városról.


Béke-kapu (Arco della Pace)

A park másik oldalán, a Piazza Sempione másik végén tekinthető meg. Luigi Cagnola munkája révén kezdték építeni 1807-ben, a lombardiai klasszicizmus egyik legcsodálatosabb művét. Az építők a napóleoni győzelmek emlékét akarták megörökíteni, ezzel a római diadalívekhez hasonló épülettel. A félbeszakadt építkezést később 1815-ben I. Ferenc osztrák császár kezdeményezésére fejezték be.

Santa Maria delle Grazie-templom és –kolostor

A Via Garadosso és a Corso Magenta sarkánál tekinthetjük meg ezt a csodálatos építményt. Itt találhatjuk Leonardo da Vinci Utolsó vacsora című freskóját. 1463-ban épült templomot Lodovico il Moro később a család magánkápolnájává tette. Megkérte Bramantét, II. Gyula pápa római főépítészét, hogy alakítsa át, így az óriási szentély reneszánsz stílusú lett.

Szent Ambrus (Sant Ambrogio) –bazilika

A Via San Vittore keleti végén található, a város egyik legcsodálatosabb temploma, amit 386-ban alapította, Milánó első püspöke, Ambrus. Többszöri átépítés után, végleges formáját a XII. században szerezte meg. A háromhajós belsejében rengeteg pompás műkincset találhatunk. A középső hajóban balról egy antik oszlopot tekinthetünk meg, a tetején bronzkígyó található. A domborművekkel ékesített szószék XI-XII. századi, alatta egy faragott szarkofág található, amely a IV. századból ered. Az apszisban egy XI. századi püspöki trón figyelhető meg, fölötte látható egy mozaik, amely a XII. századból származik. A bal oldalhajóból eljuthatunk a kertbe, melynek végén található meg a templom múzeuma, amelyben rengeteg egyházművészeti tárgy megtalálható. Ebben a templomban koronázták meg a középkorban a lombard királyokat az úgynevezett vaskoronával, ami azóta elkerült Monzába.




Sant Eustorgio

A Corso Porta Ticinesén található ez a másik templom, amely korábban sírkápolna volt, később a középkorban számos alkalommal átalakítottak és területét megnagyobbították. Az épületben számos síremlék található: középen Szent Péter mártír XIV. századi márvány műemléke; a tradíció szerint a jobb kereszthajóban lévő óriási szarkofágban nyugodtak a bibliai háromkirályok csontjai.





NÁPOLY: Olaszország fekete báránya

Utazóna.hu Séllei Lívia 2005. 03. 01.



Nápoly valami egészen különleges olyan, mint ország az országban, valahogy, mint a Vatikán de mégis más. Míg a vatikáni olaszok ugyanolyanok, mint az ország többi részén élő honfitársuk, addig a nápolyiak teljesen különböznek a többiektől. A nápolyiak az ország feketebárányai. Míg a többi olasz városban az olaszok segítőkészek, kedvesek amellett, hogy könnyen dühbe gurulnak, addig a nápolyiak csalfák arrogánsak és indulatosak. Minden olasz hangos a nápolyiak azonban ennél is hangosabbak.

Sétánk során nagyon kell ügyelnünk, minden értékünkre, mert ebben a városban van a legtöbb (zseb) tolvaj. A reggeli árukirakodásnál egy rendőr vigyáz a megrakott teherautóra, míg a bolt tulajdonosai az árut pakolják a boltba, úgy látszik résen kell lenni. A nápolyi emberek negatívuma még a közlekedési stílusuk. Bár tudjuk, hogy az olaszok nem éppen a szabályok betartásáról híresek, a nápolyiaknak azonban az út menti közlekedési táblák és jelzőlámpák csupán dekorációk. A piros náluk itáliai zöldet jelenthet. Tudomást sem vesznek róla, mint ahogy az útfelfestésekről sem. Amikor Olaszországban kötelezővé tették a biztonsági öv használatát a nápolyiak voltak az elsők, akik biztonsági öv-mintázatú pólókban vezettek, így próbálva ellenszegülni az újdonsült szabályoknak. Akkor se lepődjünk, meg ha egy egész családot látunk robogni az úton. Bár én még nem láttam, de csak úgy tudom elképzelni azt, amit hallomásból tudok, hogy egy egész olasz család a robogóval közlekedik, hogy csak ők látszanak a robogó, pedig nem.

Maga a város ugyanolyan színes, élénk és összetett, mint maguk a lakók. Ez a tény a több ezer éves történelmi múltra vezethető vissza, melyben szinte minden nemzet kiemelkedő szerephez jutott. A város elődjét a környék egyik dombján Kr. e. VIII. században görög telepesek alapították Paleopolisz, azaz régi város néven. Ezt a települést a későbbiekben a szamniszok, majd a rómaiak hódították meg. A rómaiak, aztán kiterjesztették a városhatárt egészen a tengerig és Neapolisnak keresztelték el. Mindenféle nemzet kivette részét a város történelmének alakulásában, Anjou, Bourbon, Habsburg uralom után a XIX. századra Nápoly jelentős kikötő ős kereskedelmi város, és nem utolsó sorban a dél-olaszországi turistahadjárat elsőszámú célpontja. Nem csoda, hiszen egyórányi távolságra számos látnivaló közelíthető meg, úgy, mint Capri, Ischia, a Vezúv, Pompeji, vagy Hercunlaneum. Mindezen kirándulásokra, csak azután érdemes jelentkeznünk, ha már láttuk Nápolyt. Vágjunk is bele virtuális sétánkba.

Nápoly felé közeledve, már messziről kivehető a Posilippo magaslata, mely a Pausilypon (gond nélkül) kifejezésből kapta a nevét. A hegy villáit végigmérve megállapíthatjuk, hogy itt valóban gond nélkül tengethetik a z ott lakók az életüket. No de lássuk, hogyan élnek a többiek, a városban? Első célunk a Galleria Umberto 1., vagyis I. Umberto király Árkádja. Hatalmas vaskonstrukciós üveg épületet kell elképzelnünk. A felkelő nap sugarai vidáman szűrődnek át az óriási üvegtáblákon. Ez a hely az elit boltok a baráti találkák és az éjszakai élet színhelye. A XX. századi építményt számos szobor teszi még díszesebbé.
Sétánkat a San Carlo színház felé folytatjuk, ez az olasz operavilág egyik legjelentősebb és kétségkívül a legnagyobb színháza. Hat emeletén mindösszesen 3000 néző számára nyújt ülőhelyet. 1737-ben nyolc hónap leforgása alatt épült fel. Fala közt olyan hírességek léptek már fel, mint Rossini vagy Donizetti.

Tovább sétálva a királyi palotához érünk. A palota a Piazza del Plebescitón, vagyis a Népszavazás téren található. A név furcsán hangzik magyarra lefordítva, de megvan a magyarázata, mely 1860-ra nyúlik vissza, amikor Garibaldival az élen a nép megszavazta az egységes Olaszországhoz való csatlakozást. A palota eredeti épülete a XV. századból származik, a ma látható épület azonban a várost ért támadásoknak köszönhetően a többszöri átalakítások eredménye. A stílusjegyek keveredés, melyet, mint kívülről, mint belülről tapasztalhatunk ezen okra vezethető vissza. A palotába betérve megtekinthetjük az egykori udvari színházat a tróntermet, valamint a kápolnát is.



A tenger felé véve az irányt a Castel dell’Ovo, vagyis a tojásvár felé vegyük az irányt A különleges nevet, a formájáról kapta a vár. A római időkben Lucullus császár építette, és adta neki a Lucullinium nevet. A későbbiek során is megőrizte királyi székhelyi rendeltetését, bár a történelem során börtönként is szolgált. A monda szerint Vergilius egyszer egy tojást lógatott egy kalitkába. És azt állította, hogy amíg a tojás épp marad a kalitkában addig a vár bevehetetlen a vár tulajdonosa pedig szerencsés lesz. A tojás sajnos összetörhetett az idők során, mert a vár is megrongálódott, ezért nem alkotnak egységes stílust az épület vonalai.

Sétánk során pillantást vethetünk a Vomero-ra, azaz a nápolyi Rózsadombra, elegáns luxusvillák egész sora helyezkedik el a 240 m magas hegyen, ahova siklóval juthatunk fel. Mi azonban menjünk tovább a Gesú Nuovo térre, ahol az azonos elnevezésű jezsuita templomot tekinthetjük, meg. A jezsuiták egy korábbi palotából alakították ki a templomukat. Érdekessége a gyémántszerkezetű díszburkolat a ház oldalán. Továbbhaladva Nápoly egyik legérdekesebb középkori műemlékét tekinthetjük meg. A Santa Chiara templom az anjouk temetkezési helye volt. Legfőbb látványossága a síremlékek. Itt látható Nagy Lajos királyunk öccse feleségének a síremléke is. Sajnos a II. világháború során ezt a templomot i bombatalálat érte, melynek következtében megsérült Bölcs Róbert síremléke. A templomban található még egy kis múzeum is amely a nápolyi betlehemet mutatja be. Ne a klasszikus értelemben vett Betlehemre gondoljunk, hanem zsúfolt emberekkel teli betlehemet láthatunk.

Sétánk utolsó színhelye a Castel Nuovo, vagyis az új vár. Az új relatív, hiszen a XIII. században épült és az anjou királyok székhelyéül is szolgált. Ami első látásra szembeötlik az a reneszánsz kapuzat, ami Európa egyik legszebb ilyen alkotása. Domborművén a király bevonulását láthatjuk, míg a négy sarkában az erény négy allegorikus megmintázását, középen pedig Mihály arkangyalt. A vár egy része ma is látogatható. A múzeumi szerepén kívül itt ülésezik a városi tanács. A vár előtti tér erről kapta a nevét Piazza Municipio.


Érdemes megkóstolni a nápolyi fánkot, ami olyan, mint a cukrozott lángos, de finom. A másik különlegesség a Nápolyi pizza, vagyis állítólag az eredeti Margaritha. Margaréta királynő látogatásának tiszteletére kellett, valami ételt készíteni, de a nápolyi szegényeknek semmilyük sem volt. Megpróbáltak hát, valami különlegeset kihozni az adott alapanyagokból. Kenyértésztára paradicsomot tettek, melyet bivalytejből készült mozarella sajttal borítottak és zöld bazsalikomlevéllel díszítettek és fatüzelésű kemencében sütöttek. Az így elkészült étel lett a mai napig híres olasz pizza elődje, ami abban különbözik az átlagostól, hogy vastagabb a tésztája, mint általában az olasz pizzáké.